Part 9.: He tricked..

- Mégis ki?- nézett rám értetlenül.
- Luke..- karoltam bele izmos karjába, mert igen is, tele volt a gatyám.
- Picsába!- szűrte ki fogai közül.-  Figyelj: Nagyon gyorsan fizetünk, majd lelécelünk, világos?- nézett mélyen a szemeimbe.
- Miért nem kapod el?- húztam fel egyik szemöldököm.
- Nem kelthetek pánikot. Nézz körbe! Tele a bolt. Ha most itt elkezdünk lövöldözni, ártatlan emberek is meghalhatnak.- magyarázta.- Na gyere!- húzott magával a kasszák felé.
Miután fizettünk, szó szerint bedobáltunk mindent a kocsiba, majd elhajtottunk.
Mikor haza értünk, megkérdeztem Justintól, amit már régóta megakartam kérdezni.
- Justin!
- Mondjad!- pillantott rám egy pillanatra, miközben ebédet főzött. Nem csak jól néz ki, de még főzni is tud. Hihetetlen!
- Most..Hogy Luke már tudja hol tartózkodom, vissza kaphatom a régi telefonom?- vigyorogtam rá, mint egy gyerek. Általában ez bejön nála.
- Nem..Nem lehet!
- De miért?
- Mert akárhol vagy lenyomoz. Nem kockáztatunk.
- Justin ne csináld már, kérlek! Már két napja nem beszéltem a barátaimmal.- kérleltem tovább.
- Ott a facebook, vagy a twitter.
- De az nem ugyanaz! Lehet, hogy te nem vagy annyira népszerű, és lehet, hogy neked nincs annyi barátod, de nekem igen! És sürgősen beszélnem kell velük!
- Héé!- nézett rám. - Igen is vannak barátaim, és..és elég népszerű vagyok.
- Tényleg?- fontam össze magam előtt a kezem, miután feltettem ezt a komoly, egyszavas kérdést.
- Igen!
- Mondj legalább tíz nevet!- tuti nem tud annyit.
- Ott van Alfredo, Ryan, Chris..meg..meg..mindegy nem ez a lényeg. Vannak barátaim.
- Persze Justin!- mosolyodtam el. Milyen szerencsétlen ez a gyerek!- Egyébként mi van anyával?
- Nem tudom. Nem beszéltem mostanában Scooval róla.
Remek! Ha újra látom anyát, nagyon megmondom a magamét! Mi az, hogy nem érdeklődik az egyetlen lánya iránt?
Megpróbáltam felhívni most is, de semmi. Legalább neki jó vakációja van. Nem úgy, mint nekem..
- Kaja!- kiabált Justin, ezzel megzavarva gondolatmenetemet.
- Mi a koszt?- érdeklődtem.
- Edd meg gyorsan!- ez a Justin milyen poénos! - Amúgy spagetti!
- Én nem szeretem.- mondtam komolyan.
- V-várj, mi?- kerekedtek ki a szemei.
- Csak vicceltem.- vigyorogtam.
- Úgy látom, hogy te megint fürdeni szeretnél.
- Csak próbáld meg!- néztem rá szúrós tekintettel.
A ház urával megebédeltünk, majd ő elpakolt én pedig kivonultam a kertbe, leültem a medence szélére, és belelógattam a lábam.
- Beledobhatlak megint?- kérdezte suttogva Justin. A hideg rázott közelsége miatt.
- Nem tenném a helyedbe!- néztem rá. Arcunkat megint csak centik választották el. Justin megnyalta alsó ajkát. Most már teljesen biztos voltam benne, hogy megcsókol. Nem így lett..Megszólalt a telefonja.
Miért? Már olyan közel voltam hozzá! A francba..
- Igen?- szólt bele Justin.
- ...
- Pont most? Ne már!
- ...
- Jól van. Bemegyek. Na szia!- köszönt el az illetőtől, majd letette a telefont.
- Be kell menned?- álltam fel.
- Igen. Scooternek fontos fejleményei vannak, ami nem telefon ügy.
- Okés.- mosolyogtam.
- Egyébként.- hajolt közel ismét. - Nem felejtek!- vigyorodott el, majd megfogta a fenekem. (?)
- Mi? Nem értelek!- már megint mit csináltam, amiről nem tudok?
- Neked jár még egy fürdés.- kacsintott egyet, majd elment.
Most komolyan! Neki ez a heppje, hogy lányokat dobál a medencébe? És ráadásul mi az, hogy a fenekemet fogdossa? Felháborító!
Megint egyedül maradtam ebben a hatalmas házban, és nem tudom, hogy mihez kezdjek.
Felhívom Justint és megkérdezem, hogy ő mit szokott csinálni, ha unatkozik. Meg fog ölni, hogy már most zaklatom.
A harmadik csengésre felvette.
- Hannah, még csak most jöttem el.
- Tudom! De unatkozok. És azt szerettem volna megkérdezni, hogy te mit szoktál csinálni, ha unatkozol?
- Szerintem..- nevette el magát.- Nem tudsz olyat csinálni!
- Mit?- értetlenkedtem.- Fúj Justin! Undorító vagy!- esett le a szitu.
- Te kérdezted!- nevetett.
- Neked tényleg szükséged van egy barátnőre.
- Hé!
- Jó inkább leteszem. Szia!- majd köszönését meg sem várva, letettem.
Kár volt felhívnom.
Este 11 óra, de Justin még sehol. Most bezártam a hátsó ajtót, de még így is félek. Luke egyre többet ront rám és egyre közelebb jár a tervéhez. Ha most megint betörne - ami remélem nem fordul elő - akkor már biztos, hogy elvinne, és végezne velem. Jobban ismeri a házat, mint én. Pedig csak kétszer járt itt, én meg legalább három napja itt vagyok.
Gondolat menetemet a telefonom hangja zavarta meg. Ismeretlen szám. Egy kicsit hezitáltam, hogy fel vegyem e, vagy ne, de végül felvettem.
- Igen?- szóltam bele halk hangon.
- Hannah.- szólt bele egy hang gúnyolódva.
- Luke?- ismertem fel.
- Nagyon ügyes!- gúnyolódott tovább. - Nem hiányzik valami?..Illetve valaki?
- Mi?- nem értem mit akar.
- Hannah! Ne légy ostoba! Justinnak már nem kéne otthon lennie?
- Mit műveltél vele?
- Én? Semmit. Egyenlőre. De! Ha nem tolod ide a képedet, 2 órán belül a házamhoz, akkor kinyírom a kis szerelmedet.- fenyegetőzött.- Ja..És még valami drága, az egységnek még véletlenül se szólj, különben elbúcsúzhatsz a kis Justinodtól!- mondta, majd megszakadt a vonal.
Sokk hatása alá kerültem. Úgy éreztem, hogy teljesen reménytelen vagyok. Lehetetlen, hogy egyedül képes lennék megmenteni Justint, de számít rám! Gyorsan felkaptam egy göncöt, majd hívtam egy taxit.
Amint ideért, elvezényeltem Luke házához.
Nagyjából negyed óra alatt odaért, kifizettem, majd kiszálltam. Megálltam. Egy perces gondolkodás után arra jutottam, hogy felhívom Scootert.
Tárcsázni kezdtem, majd viszonylag hamar fel is vette.
- Hannah! Szia! Miujság?- üdvözölt.
- Scoo..Baj van!
- Mi az? Mi történt?
- Szóval..Luke elrabolta Justint, majd azt mondta, ha nem jövök ide, akkor megöli, de itt vagyok, és félek, hogy egyedül nem tudnám megmenteni! Scoo, kérlek segíts! Nem tudom mit csinálnék Justin nélkül!
- Várj, várj, várj! Lassíts! Luke elrabolta Justint?
- Igen.
- Az lehetetlen..- mondta.
- Mi? De..miért?
- Justin itt van nálam!
- Te-Tessék?- álltam földbe gyökerezett lábakkal.
- I-igen.- mondta. Most már ő is meg volt zavarodva.- Hannah! Azonnal menj onnan, amilyen messze csak tudsz! - adta parancsra.
Ekkor éreztem, hogy valaki hátulról erősen megfog, ennek következtében kiesett a telefon a kezemből.
- Ha sikítani mersz megöllek, világos?- fenyegetett a már jól ismert személy.- Gyere!- húzott magával.
Átvert..




Hellóka!:) Annyira nem lett jó, de remélem megér pár kommentet/pipát!:)
xx