Part 2.: I'll be the next..?

- Gyere megmutatom a szobád.- mondta a ház ura, majd az emelet felé vette az irányt.
Mivel nem bírtam el a bőröndömet, ezért úgy kezdtem a lépcsőn vonszolni.
- Hé, hé, hé! Emeld már föl!- emelte fel a hangját.
- De nem bírom el!- küszködtem tovább.
- Minek rakod tele? Ostoba..- sóhajtott nagyot, majd átvette tőlem.
- Hallottam ám.- jegyeztem meg halkabban, de épp elég hangosan, hogy hallja.
- Remek..Akkor nem vagy süket.
Na jó..Ő tenyleg egy hatalmas tuskó. Érzéketlen, faragatlan, hülye, idióta..- morogtam magamban.
Amikor egy ajtó elé értünk, így szólt:
- Ez lesz a te szobád. Ott az enyém.- mutatott egy másik ajtóra.- Ott általában megtalálsz, ha baj van..De ne legyen baj.- mondta, majd a bőröndömmel otthagyott.
Besétáltam a szobába, és a lélegzetem elakadt. Gyönyörű volt. Ahogy maga a kilátás is. Berendezkedtem, majd leültem az ágyra. Arra gondoltam, felnézek a közösségi oldalakra, de rájöttem, hogy egyáltalán nem tudom a wifi jelszót, így lementem Justinhoz.
- Justin!
- Mivan?- vetette oda flegmán, miközben folyamatosan a telefonját bámulta.
- Mi a wifi jelszó?- próbáltam kedves lenni, de hát vele?..
- Ha kitalálod, használhatod.- mondta, még mindig iPhone 6-os mobilját bújva.
- Most ez komoly?
- Mégis mi?- kapta fel a fejét.
- Tényleg az a jelszó, hogy Justin a király? Azt hittem ennél kreatívabb vagy.- gúnyolódotam. Szemei kitágultak.
- E-ezt hogy találtad ki?- állt fel a kanapéról. Telejesen meg volt lepődve, ráadásul szerintem rájött, hogy rendesen beégett.
- Hát aki tud, az tud!
- Szerencséd volt.- váltott vissza flegma stílusba.
- Ja persze.- indultam vissza az emeletre.
- Elmentem dolgozni. Későn jövök. A szabályokat tudod, és még egy: 9-kor kapcsold le mindenhol a lámpát!
- Miért pont 9-kor?- húztam fel az egyik szemöldököm.
- Ne kérdezz annyit csak csináld! Ha netán valami baj lenne elérsz telefonon.- mondta, majd elment.
- Neked is szia!- kiabáltam utána, de szerintem nem hallotta..vagy csak nem akarta hallani.
Felmentem az emeletre, kicsit telefonoztam majd lepihentem egy kicsit.
Este fél nyolc tájékában elindultam zuhanyozni. Nagyjából negyed órán keresztül áztattam magam, majd kiszálltam a zuhanykabinból. Megtörölköztem, felöltöztem, majd miután mindent elvégeztem, pontban 9-kor minden lámpát leoltottam, és befeküdtem az ágyamba. Nem sokkal később arra lettem figyelmes, hogy valaki csenget. Szívem hevesebben kezdett verni. Az illető továbbra is nyomta a csengőt. Óvatosan elindultam lefelé, majd amikor leléptem az utolsó lépcsőfokról, egy hatalmas zajra lettem figyelmes: betörte az ajtót. Visszarohantam a szobámba, bezártam az ajtót, majd bebújtam a szekrénybe. Luke az..Ki más lenne? Nagyon féltem. Tudtam, hogy ő az és értem jött..Justin!- jutottak eszembe szavai: ' Ha valami baj lenne, elérsz telefonon. '
- A picsába!- szűrtem ki fogaim közül, amikor észbe kaptam, hogy a telefonom az ágyon maradt.
Óvatosan kinyitottam a szekrényajtót majd kiszaladtam a mobilért. De ekkor már a kilincset fogdozta a betörő. Visszaosontam, majd hívni kezdtem Justint.
Még az ötödikre sem vette fel.
- Justin..kérlek! Nehagyj cserben!- suttogtam.
- Hannah muszáj zavarnod?- szólt bele.
- Itt van..
- Ki?
- Justin itt van..- mondtam pánikba esve, amikor berúgta a szobaajtót. A telefont hirtelen kinyomtam, nehogy meghallja a beszélgetést.
Én leszek a következő..?


Sziasztok!:) Ez lett volna a második rész! Kissé rövidke, de muszáj volt befejezni ott, ahol abbahagytam!:) Köszönöm az előző részhez érkezett komikat!:) Már tegnap megvolt a 4 komment! Fantasztikusak vagytok! <3
xx