- Szóval, Bieber. Van merszed kiállni ellenem?
- Azt hiszed megijedek tőled?
Justin keze ökölbe szorult, állkapcsa megfeszült, nyakán pedig csak a dudorodó erek látszottak.
- Justin, ne csináld!- próbáltam elkerülni az elkerülhetetlent.
- Csak nem félted a kis szerelemed, ribanc?- amint kimondta az utolsó szót, Justin behúzott neki.
- Még most is nagy a szád?
Erre Justin kapott egy jobbost. Adok-kapok játék volt, ami vérre ment. Féltem, mert Justin egyedül van, de Luke mögött áll a szekrény méretű embere, aki bármikor közbe léphet. Próbáltam szabadulni a köteléktől, ami a kezemre volt erősítve, de ha ez sikerülne se tudnék semmit se tenni.
Justin állt vesztésre.
- Luke, kérlek ne bántsd!- könyörögtem neki.
- És miért ne?- szuszogott hangosan, miközben Justint figyelte, aki mozdulni sem tudott.
- Nem érdemli meg. Nem tett semmit se!
- De igen! Elvett tőlem! Te az enyém vagy és nem az övé!
- Ez nem igaz!
- Te csak maradj kussba!- majd belerúgott a földön fekvő Justinba, aki összerándult.- Ennyit érsz, te seggfej!- köpte oda, majd elindult kifelé.
Tudtam, hogy Justin meghalt. De ekkor olyan történt, amire szerintem Luke sem számított: Justin elővett egy fegyvert (még magam sem tudom honnan) és lelőtte Luke-ot, majd a szekrény testőrét is. Mindkettejük teste a földre rogyott és mozdulatlanná vált. A vér is megfagyott bennem.
Justin felpattant, mintha mindennapos dolog lenne, hogy megverik, majd a segítségemre sietett.
Még mindig sokk hatása alatt voltam.
- J-Justin, j-j-jól vagy?
- Szerintem eltört az egyik bordám, és egy kicsit felrepedt a szám, de igen.- válaszolta lazán.- Most menjünk!- ragadta meg a kezem. Justin gyorsan elvette Luke telefonját, majd miután kiértünk a raktárból, Scoot hívta.
- Scoo! Eltudsz jönni értünk?
- ...
- Valami régi gyárnál, a város szélén!- vakarta meg a tarkóját.
- ...
- Rendben, kössz!- majd letette.- Küld értünk egy helikoptert. Nagyjából 20 perc.
- Most már akkor vége?- néztem rá.
- Igen.- jött közelebb, majd adott egy homlokpuszit.- Most már vége!
- Akkor nem kell többet bujkálnom?
- Nem.- mosolygott, majd szorosan megölelt.
Nem sokkal később tényleg megérkezett a helikopter.
- Jól vagytok, srácok?- kérdezte Scooter.
- Persze.- válaszolt helyettem is Justin.
- Helyzet jelentés?
- Két halott. Az egyik Luke.
Scooter szemei kikerekedtek.
- Luke meghalt?- egyszerre volt öröm és döbbenet számára.
- Igen.
- Akkor ez az ügy lezárva.- pacsiztak le.
Eközben az egység is megérkezett.
- Akkor mi megyünk.
- Persze. Mi addig eltakarítjuk a testeket. Szép volt Justin.- mosolygott Scoot.
- Kössz haver.
Felszálltunk a helikopterre. Hihetetlen, hogy végre vége.
A durván negyedórás út csendben telt. Justin nem szólt semmit, ahogy én sem. Egymás kezét fogtuk és csak egy dolog járt a fejemben. El kell mondanom neki..
* Justin Bieber szemszöge *
Miután megérkeztünk az egységhez, szinte egyből kocsiba szálltunk és haza felé tartottunk. Nem akartam mást tenni, csak hazamenni, és életem szerelmével tölteni a nap hátralévő részét.
Talán nem is egészen de kicsit fellélegezhetünk. Hannahval elkezdhetünk egy új közös életet. Az előttem álló lányra pillantok szótlanul mereng.
- Minden rendben? Most már vége. - fogtam meg bíztatóan a kezét.
- Persze, csak olyan hihetetlen. Annyi hónap elteltével megkönnyebbülten nézek a jövőbe...- halkul el a hangja.
- Van valami amiről tudnom kell?- vonom fel szemöldököm.
- A tovább tanulás. Felvettek az egyetemre. Eddig sosem mondtam, mert nem voltam benne biztos, hogy sikerül. Még a nyár elején jelentkeztem a Harvardra, és nem volt biztos. Aztán pár napja kaptam a levelet.- nézett ki az ablakon.
Döbbentem figyelem a reakcióját. Sosem beszélt még nekem a jövőjéről. Épp, hogy visszakapom erre el is veszítem. Annyi mindent el kell mondanom neki, de nem tudom megtenni. Legszívesebben üvöltöznék vele, hogy képes ezt tenni velem, de sírnék is. Nem akarom hogy elmenjen. Rengeteg érzés kavarog bennem.
- Ez szuper.- mosolygok esetlenül. Nem a legőszintébb, de ennél többre nem telik.
- Haragszol?- nézett vissza rám.
- Mi? Nem..Én? Dehogy!- soroltam a szavakat, mint egy idióta.- Örülök.- fogtam meg a kezét.
Hazudok neki. Dehogy örülök. Lehet, hogy vége ennek az egésznek, de féltem.
Gyenge, de bíztató mosolyt küldött felém.
Ekkor megcsörrent a telefonom.
- Szia Scooter! Mondjad!
- Justin. Biztos lelőtted Luke-ot?- tett fel egy hülye kérdést.
- Persze.
- Átkutatták a kommandósok az egész raktárt, de sehol semmi. Csak egy halott, de ő nem Luke.
- Mi van?- engedtem el Hannah kezét.
- Justin, szerintem elvétetted a lövést.
- Scoo, majd később hívlak.- tettem le a telefont.
- Mi történt?- vont kérdőre Hannah.
Most mit mondjak neki?
Sziasztok!:) Köszönöm az előző részhez érkezett kommenteket!:) Remélem ez a rész is tetszett!:)
xx
Imádoom! Nagyon-nagyon siess a kövivel! ;) xoxo.
VálaszTörlésImádom!!Siess!! :)
VálaszTörlésDrága Petra!
VálaszTörlésJó látni, hogy még vannak aktívan tevékenykedő Belieber palánták a blogvilágban, viszont a nagyobb figyelemfelkeltés érdekében nem árt, ha egy kicsit jobban összeszeded a blogodat. :)
Ha gondolod, én szívesen állok a rendelkezésedre egy új dizájn és bétázás erejéig.
Amenyiben érdekel az ajánlatom, ezen az email címen megtalálsz: jeanette.brooks08@gmail.com
Nagyon izgi *-* Imádom ♥♥
VálaszTörlés