Part 16.: Never Let You Go..

Megpróbáltam 'biztonságba' kerülni, azzal hogy lefeküdtem a hátsó ülésre.
- Justin. Meglőttek.
- Hannah tarts ki!- próbálta még mindig lerázni Lukeot.- Itt a telefonom, telefonálj Scoonak, hogy balhéba keveredtünk és hívja az egységet.- magyarázta.
Tárcsáztam a számát, de a tizedikre sem vette fel.
- Semmi.- mondtam reménytelenül.
- A picsába.- csapott a kormányra. Nagyjából 160km/órával mehettünk.
Egy kanyar jött. Justin még mindig a gázt nyomta.
Egy hatalmas lökést éreztem, majd bevertem a fejem, se kép..se hang.
* Justin Bieber szemszöge *
Amikor Luke belénk jött, felborultunk. Az egész testemet valami kibaszott nagy fájdalom járta át.
- Hannah.- szólítottam meg, de nem válaszolt.- Hannah, kérlek válaszolj.- de semmi. Luke elhajtott. Megpróbáltam életet lehelni magamba, így kimásztam.
- Hannah.- húztam ki őt is óvatosan.
Mikor megláttam, hogy lőtt sebéből dől a vér, testét üvegszilánkok tömkelege és kisebb - nagyobb sérülések borították, tudtam, hogy kevés az idő.
Azonnal tárcsáztam a mentőket.
Amint letettem Scooter hívott.
- Justin minden okés?- kérdezte.
- Nem..semmi sem okés. Luke megtalált minket, Hannahnak sürgősen orvosra van szüksége, különben meghal.- hadartam.
- Jézusom! Hol vagytok?
- A 61-es főúton valahol az isten háta mögött.
- Oda megyek!- majd letette.
- Hannah kérlek, ne hagyj itt. Kérlek. Szeretlek.- küszködtem könnyeimmel.
Nem sokkal később meghallottam a szirénákat. A mentők.
- Mi történt?- ugrottak ki nagyjából négyen a kocsiból.
- Belénk jöttek és felborultunk.
- Kérem, álljon hátrébb!- mondta az egyik, akinek engedelmeskedtem. A legkevésbé sem akarom hátráltatni őket.
- Nagyon sok vért veszített! Sürgősen kórházba kell szállítani. Műtétre lesz szüksége.- tették fel a hordágyra.
Ha valami baja lesz, megölöm Lukeot.
Miután beértünk a kórházba, Hannaht rögtön a műtőbe tolták, de én nem mehettem be.
A folyosón várakoztam idegesen, amikor megszólalt a telefonom.
- Miaz Scoo?
- Be tudsz jönni az egységhez? A nagy főnök keres!- mondta.
- Hannaht most műtik, nem akarom itt hagyni.
- Justin..Be kell jönnöd. Ez nem várhat.
- Jó.- mondtam dühösen, majd elindultam.
Jól tudom, hogy ha valakit a nagy főnök keres, annak sosincs jó vége.
Amikor beértem, bekopogtam Mr. Reynolds ajtaján.
- Tessék!- szólt ki.
- Jó napot, Uram!
- Üljön le!- adta parancsra. Nem valami jókedvű.
- Miért hívatott be Uram?
- A maga védettje, Miss Williams kisasszony, ugye?
- Igen.
- Mától nem!
- V-várjon. Ezt nem egészen értem.
- A kisasszony nincs magánál jó helyen. Magának sikerült bebizonyítania, hogy nem tud rá vigyázni.- mondta bunkón.
- Szóval elveszik tőlem?- akadtam ki.
- Nem csak elvesszük, de magát áthelyezzük New Yorkba, Mr. Bieber.
- New Yorkba? Ez most komoly?- kaptam fel a vizet.
- Kérem, nyugodjon le Mr. Bieber! Nem bírom az ilyen beszédet! Szedje a holmiját! Holnap indul!
Köztudott, hogy Mr. Nagyfőnök sosem bírt. De ekkora seggfej nem lehet. Nem csak megfoszt attól a lánytól, akit szeretek, de át is helyez.
Magam után bevágtam az ajtót és az asztalomhoz siettem.
- Mi történt Justin?- jött oda Scoo.
- Ez a seggarc áthelyezett és megvonta tőlem Hannaht.- ordibáltam. Nem kétség, hogy mindenki engem nézett.
- Justin nyugodj le! Megpróbáljuk rendbe hozni.
- Ezt nem lehet Scoo! Ez egy seggfej! Főleg ha rólam van szó.- dobáltam a cuccaim a dobozba.
- Justin..
- Most hagyj, jó?- szakítottam félbe, majd jobbnak látta ha elmegy.
Miután minden holmimat össze szedtem, betettem a kocsiba, és visszamentem a kórházba.
Nem hagyom, hogy elvegyék tőlem!
Amikor beértem a kórházba meginformáltam, hogy Hannah hol van, de azt mondták, hogy még mindig a műtőben.
Leültem és vártam.
Csak arra tudtam gondolni, hogy el fogom veszíteni. Nem tudnám elfelejteni. Nem vehetik el tőlem, hisz még csak most lett az enyém.
Ekkor kihozták a műtőből.
- Doktor úr, hogy van Hannah?
- Kritikus az állapota, és kétséges, hogy túl éli e.- magyarázta a megrázó szavakat.- A fejét ért súlyos ütés kómához vezethet, amiből nem tudni, hogy felébred e. Engedelmével.- majd elment.
Amint elhelyezték Őt a szobában, leültem mellé és megfogtam a kezét.
- Hannah. Kicsim. Hallasz? Itt vagyok. Nem hagylak el. Kérlek. Ébredj fel.- szorítottam élettelen kezét.- Nem hagyhatsz itt. Tudom, hogy hallasz engem. Ha felépülsz mindent megfogok neked adni, esküszöm. Szeretlek.- leheltem egy lágy puszit kézfejére.- Most egy kis időre el kell mennem, de ígérem visszajövök.
Sosem foglak elengedni..

Sziasztok! Ne haragudjatok, hogy ilyen későn hoztama részt. Úgy szégyenlem:( De tudjátok: Suli..tanulás..és egyéb dolgok. Remélem azért tetszett a rész és megajándékoztok pár komival:)
xx